Robin Hood

Sztereotípiák vizuális megjelenése a Robin Hoodban

Elsődleges

Míg az animációs Disney-filmekben élesen elválasztható egymástól a jó és a gonosz, az élőszereplős feldolgozásokban sokszor elmosódnak a határok. Lehet, hogy a gonosz szereplő nem is olyan aljas, ha az ő szemszögéből nézzük a történetet. Ez a Sztereotípiák vizuális megjelenítése Disney-mesékben című dolgozat következő része. A bevezetés és a dolgozat háttere a cikksorozat első részében olvasható.

A Robin Hood-filmpáros kivételt jelent az általunk vizsgált mesék közül, hiszen itt előbb készült el az élőszereplős film, mint az animáció: az előbbi 1952-es, míg az utóbbi 1973-as. Azért is tűnik olyan különlegesnek, mert bár a vizsgált párok közül ezek között telt el a legrövidebb idő, a történetben annál nagyobb különbségek figyelhetőek meg. A történet a középkori Angliában játszódik, ahol a gonosz János herceg fivére trónjára tör, aki külföldön raboskodik. A hazaérkező Richárd király kitünteti a szegényeket segítő Robin Hoodot, öccsét pedig megbünteti a nép kizsákmányolása miatt.

Az egyik legszembetűnőbb különbség már a címben is felfedezhető, hiszen a filmben a főszereplő csapatát is említik (Robin Hood and His Marrie Man), míg a rajzfilmnél csak Robin Hood neve szerepel. Ez a különbség a történet további vezetésében is jól látszik, mert az egyikben inkább, mint erős vezető jelenik meg, aki összekovácsolja és bölcsen vezeti a csoportot, míg a másikban inkább egy hős, aki nem nagyon szorul segítségre. A bevezetés mind a kettőnél egy könyvvel, illetve a dalnokkal, Alan-a-Dale-lel nyit, aki végigkísér minket az egész történet folyamán. A kakasként ábrázolt mesélő az elején megemlíti, hogy Robin Hood híres történetének sok változata van, amelyek közül az övék csak az egyik. A kakasként való ábrázolás egyfajta hírvivő, hírnök szerepet is megjelenít. A két verzió főszereplő-megjelenítésében az egyik legnagyobb különbség, hogy az egyikben ember, a másikban pedig róka, mint a ravaszság állati szimbóluma, itt pozitív értelemben. Valójában mind a kettő idealizált férfiképet mutat. Ami ezen kívül nagyon szembetűnő (mindkettőben), hogy a földszínek dominálnak, úgy mint a zöld, amely az erdőhöz való kötődés jele lehet. Ez egyfajta egyenruhaként is megjelenik a filmben, amely az összetartozást, a csapategységet is szimbolizálja. A főszereplők ruhái is földszínekben pompáznak. Megnézve a női főszereplőt, sokkal több különbséget találunk. Leginkább úgy jellemezhetőek a két változatban, mint a női nem különböző elképzelt típusai. A filmben egy határozott, okos és emellett szép nőt láthatunk, aki nem fél a parancs ellenére is helyesen cselekedni, ezzel szemben a rajzfilmben egy bár szép és talán okos, mégis megmentésre szoruló nő. Ami viszont közös bennük, hogy Robin Hood iránt érzett szerelmük miatt képesek bármire, a mesében például könyörgésre. Szerelmüket a vizualitás is alátámasztja, mert Mariant is róka képében láthatjuk. Mind a két változatban megjelenik a ruha színében a lila, bár míg a filmben a sárga ruhája a legemlékezetesebb, addig a rajzfilmben a lila mellett a rózsaszín bukkan fel.

Robin Hood legjobb barátja Little John a rajzfilm szerint egy kicsit olyan, mintha az egyedüli csapattársa lenne, akit már ezer éve ismer, viszont a filmben csak a történet fele körül találkoznak, emiatt a barátságuk sem lehet olyan mély. Ami egyfajta humorként jelenik meg mind a két változatban, hogy nevével ellentétben igenis magas, erős alakkal rendelkezik. Ez arra is utalhat vizuálisan, hogy nem az olyan dolgok határoznak meg minket, mint a név, hanem az, hogy mit teszünk és azt hogyan. Lehet, hogy ezért is medve formájában jelenik meg a később megjelent verzióban, mert bár az egyik legnagyobb szárazföldi állat, mégis nagyon gondoskodó és hűséges.

János herceg megjelenítése is különbözik, többek között amiatt, mert a filmben láthatjuk az anyját, akinek folyamatosan hazudik, ezért a megjelenése és a mimikája is más, mert bár igazi szőke hercegnek látszik, mégis alattomos és alakoskodó, ami az általános sztereotípiákkal szembemegy. Viszont az animációs változatban csak szólongatja, mint egy kisgyerek, amit úgy hangsúlyoznak, hogy az ujját szopja. Az, hogy ő kicsit tesze-tosza, abban is tükröződik, hogy kisoroszlánként, sörény nélkül ábrázolják, viszont Richárdot, mint kifejlett, gyönyörű sörénnyel rendelkező „férfit”. Mind a kettőt lehet egyfajta férfi sztereotípiaként értelmezni. A harcban edződött, igazságos király és a gyáván megbújó trónbitorló. A Nottingham-i seriff rajzolt megjelenítése nagyon beszédes és szintén sztereotípnak mondható, a gonosz egyfajta tipikus megjelenítése. Farkas, akinek pökhendiségét, pöffeszkedését és mohóságát hatalmas hassal tetézik. Az élőszereplős filmben pedig egy komoly, erős arckifejezésű, hideg ember képe jelenik meg.

A történetvezetésben volt még egy olyan dolog, amit fontosnak tartunk leírni. Az egyik az íjászverseny, mert ezt a filmben akkor rendezik meg, amikor Robin Hood még tisztes állampolgár, ami a versenyről hazafelé vezető úton apja orgyilkosságát követően változik meg. Ezenkívül hivatalosan nem is ő nyeri meg a versenyt. Míg az animációban azért rendezik, hogy őt elfogják, és tényleg ő a legjobb. Ez azért is fontos vizuálisan, mert a filmben saját nevében versenyezhetett, míg a mesében álruhát rajzoltak rá és más nevében szállt „harcba” a nyereményért, egy arany nyílért. Ez mindkét esetben Marianhez került, ami akár Cupido nyilát is szimbolizálhatja.

A február 1-jén megjelenő következő részben a Csipkerózsika-filmekről lesz szó.

Tags: ,
You might also like:
Like this article? Share with your friends!

Read also:

Menü